Jobb a békesség, mint az igazság? – Jelentés a Double Rise Fesztiválról II.

A torockói Double Rise fesztiválon lehetőségünk nyílt az Alapjogokért Központ civil sátrában szervezői feladatokat vállalni. Első napunkon szakértőkkel és vállalkozókkal beszélgettünk egyszerűen és közvetlenül közéleti témákban, nagy megtiszteltetésre teltház előtt!

Kezdésként Gondi Mátyás, a fesztivál főszervezőjének moderálásával jártuk körbe a „Hogyan lehetnek a fiatalok itthon sikeresek?” kérdést. Laposa Lilla, a Laposa Birtok márkaképviselője és Klesch Dávid Barnabás, a PROKON Egyesület elnöke két igencsak különböző életutat és lehetőséget mutattak be. Laposa egy neves divatcég munkatársaként dolgozhatott Brazíliában, Olaszországban és Angliában is. Mesélt külföldön szerzett tapasztalatairól, valamint arról, milyen magyarként más országokban munkát vállalni, és ez milyen lelki vívódásokkal jár. Kifejtette azt is, hogy jelenleg az egyik fő problémának azt tartja, hogy a fiatalok céltalanul hagyják el hazájukat és nem kívánják hazahozni ott megszerzett tudásukat.

Ezután Klesch Dávid számolt be arról, hogy a PROKON megalapításával fő törekvése az volt, hogy a tenni akaró politológus-hallgatók számára biztosítson egy közvetítő közeget, mely segítségével olyan munkahelyet találhatnak, ahol kiteljesedhetnek szakmájukban. Szerinte a PROKON Egyesülethez hasonló közösségek létrehozásával több fiatal tudna elhelyezkedni végzettsége szerint a magyar munkaerőpiacon, és kevesebben szorulnának arra, hogy más országokban keressenek megélhetést.

Következő beszélgetésünk vendége Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója volt. Az téma adott: a politikai korrektség és a Nyugat kapcsolata; a beszélgetést Klesch Dávid Barnabás moderálta. Vajon van-e határa a píszílobbinak, van-e célja, illetve milyen összefüggéseket találhatunk ennek a gondolatiságnak a hátterében?

Talán mindenki számára létezik egy kép arról, hogy mi is az a píszíkultúra, ugyanakkor megközelítése nehézkes. Ennek megértéséhez kértünk segítséget az intézmény igazgatójától. Természetesen a rengeteg értelmezési módon túl alapjaiban meg kellett határoznunk, minek is hívjuk ezt a „mozgalmat”. Szánthó Miklós elsősorban ideológiai irányzatként értékelte, amely az érzékenység és az elfogadás különleges disszonanciáját jelentheti.

A píszí alapállása, hogy „jobb a békesség, mint az igazság” – állította Szánthó. Mit is értünk ez alatt? Azt, hogy a liberális baloldal az „abnormálisból normálist” generál, az értéksemlegességet és a túlzott elfogadási kényszert használva ehhez. Míg a hagyományos konzervatív gondolkodók valamiféle hierarchiában és teremtéstörténetben hisznek – ezért a tekintélynek és a társadalmi rendnek magas az értéke –, addig a píszíkövetők ateista, emberközpontú világnézete mindent csupán társadalmi építménynek, szociokulturális fikciónak állít be, értve ez alatt a nemzetet, az államot, családot, vagy akár a nemi identitást – fejtette ki a szakértő.

A fő probléma Szánthó szerint, hogy ez a gondolatiság rendkívül professzionális szinten, direkt terjesztés alatt áll. A politikai akarat megfogalmazása csak harmadlagos lépés a társadalom kondicionálásában. A filmipar példáját hozta fel, ahol az érzékenyítés évtizedek óta jelen van, melyek alapján az értéksemleges jelenségeket kívánatosnak állítják be. Az intézményvezető szerint a társadalom „felvilágosítása”, majd a jogalkalmazók, a bíróságok gyakorlata, azután a politikai akarat megszületése az a folyamat, amely jellemzi a píszí terjedését nyugaton.

Mindazonáltal felettébb érdekes jelenség – mutatott rá Szánthó –, hogy amíg az aktuálpolitikai kérdésekben a közbeszéd nem feltétlen érzékeli a szélsőséges liberális felfogás behatását, addig a migránskérdés, az abortuszvita és egyéb zöld és szocialista politikai törekvések alappillére ugyanaz a világnézeti dogma, melyet a píszí jelöl.

Harmadik beszélgetésünkön Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója és Bánffy Farkas, a Bánffy család örököse igyekezett a „Hogy áll az autonómia?” kérdésére választ adni. Az erdélyi magyarság függetlenedése Trianon óta fontos kérdés, ugyanakkor Magyarország az európai nemzetek társadalmi változásai és az önidentifikáció megváltozása miatt nem talál szövetségest a probléma megoldására, szögezték le.

Törcsi szerint „németes gazdaságpolitikát kell folytatnunk”, hiszen a német típusú gazdaságpolitikával és térségi terjeszkedéssel, valamint befektetéssel jobban szolgáljuk az erdélyi magyar közösséget, mint az agresszív autonómiapárti politikával.

Bánffy Farkas arról beszélt, hogy az autonómia hangoztatása nem feltétlenül szolgálja az erdélyi magyarság javát, sőt, az elhamarkodott politikai lépések kifejezetten hátrányosan érinthetik őket. Éppen ezért stratégiailag is jónak látja a magyar kormány gazdaságfejlesztési intézkedéseit, amely elősegíti a térség gazdasági megerősödését. Zárásként felhívta a figyelmet arra, hogy: „ne kiabáljunk az autonómiáról, hanem csináljuk”.

A tartalmas beszélgetések után érdekes és új információk birtokában zártuk a napot. Jó munka után pedig vártak minket a remek koncertek!